Fotók a szobor jelenlegi állapotáról a lap alján

 

Veszélyben a bagi Nepomuki Szent János szobor!

 

Idézet Bag falu honlapjáról (Az egész cikk olvasható a főcímre kattintva Bag hivatalos honlapján)

 

Írta: Benedek Miklós (műszaki előadó)

 

Mivel minden nap arra járok, nekem is feltűnt, hogy nagyközségünk egyik ékével, a Nepomuki Szent János szoborral valami nincs egészen rendben.

A szobor határozottan dől hátrafele, és közelebbről megnézve, repedéseket is felfedeztem a felületén. Mivel nem vagyok szobor ügyekben járatos szakember, megkértem kedves szomszédomat, Balázs Bálintot (aki ügyes kezű kőszobrász-restaurátor), hogy vegye már szemügyre ő is, hátha hozzáértő szeme több mindent észrevesz, mint egy laikusé.

Így is történt, és az előzetes szemrevételezés sajnos igazolta a félelmemet: a Szent János szobor állapota rendkívül leromlott az utóbbi években. Megkértem rá, és ő elvállalta (köszönet érte neki, valamint a segítő kezet nyújtó csinos barátnőjének), hogy egy komplett kőszobrász-restaurátori előzetes javaslatot készít, amit majd a képviselő-testület, illetve a közvélemény elé lehet terjeszteni. Lemértek hát mindent, fotókat készítették, felvették a kapcsolatot az Országos Műemlékvédelmi Hivatallal, és így született meg az alább következő javaslat.

Azt, hogy másoknak is feltűnt a szobor rossz állapota bizonyítja az a levél, amit egy aggódó bagi lakostól kapott a hivatal, a javaslat készítésének ideje alatt.

 

 

Nepomuki Szent Jánosról

 

 

Nepomuki Szent János: a folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentje. Nepomuki, vagy népiesen „neszepuszi” János avízen járók patrónusa. A hajósok, halászok, vízimolnárok ezen a napon tűzijátékos felvonulást tartanak.

 

A gyónási titok mártírjaként tartják számon;

1340-ben született Csehországban, Pomuk vagy Nepomuk nevűmezővároskában. Pap lett, majd a prágai udvarban kanonok, IV. Vencelkirály feleségének gyóntatója. A legenda szerint egy ízben a király rá akarta venni felesége gyónási titkának elárulására, mivel azonbansemmi módon nem ért célt, a Moldvába ölette (1383).

 

A prágai Szent-Vid-templomban temették el, ahol főleg kultusza kezdetével párhuzamosan a 16–17. sz.ázadtól kezdtek sírjánál rendkívüli eseményeket észlelni. Pl. 1618-ban a prot.-ok elfoglalták a templom felét, és el akarták távolítani a holttestet is, a sírásók azonban a legenda szerint egymás után szörnyethaltak. A jezsuita ellenreformációs misszionáriusok erre és ehhez hasonló eseményekre hivatkozva ügyük pártfogójának kezdték tekinteni, és szentté avatását kérték, mely 1729-ben meg is történt. Döntő bizonyítékként azt hozták fel, hogy tetemének feltárásakor épen került elő a nyelve, és az elevenpíros színűre változott, amelyet gyakran ábrázolnak, és azóta ereklyeként is tisztelnek.

 

A XVIII. sz.-ban a barokk korban szentté avatottak közül a legtöbb új templomot az ő tiszteletére szentelték. Igen rövid idő alatt népszerűvé vált. Szobrai az egész ország területén elterjedtek, különösen vízparton, hidakon. Papi ruhában, vállán hermelinpalásttal, fején birétummal, karján feszülettel ábrázolják.

 

Ünnepének (máj. 16.) előestéjén a múlt században Pest-Budán, Ercsiben, Dunaharasztin, Baján „Jánoska-eresztés”-t rendeztek, minek keretében gyertyákkal megvilágított kis csónakokat eresztettek le a helyi folyón sötétedéskor, Mohácson kisebb-nagyobb vízi körmeneteket rendeztek, amelyekhez, majálishoz hasonló mulatság is csatlakozott.

A Bánság védőszentjeként is tisztelték.

 

Irodalom:

Dankó Imre- A bajai Jánoska-eresztés (Ethn., 1958);

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium. A Mária-ünnepek és jelesebb napok a hazai és közép-európai hagyományvilágból (I–II., Bp., 1977);

Juhász, Koloman: Der heilige Johannes Nepomuk als Schutzpatron des

Banates (Österreichische Zeitschrift für Volkskunde 1964).

 

 

A szobor története:

 

A Dózsa György úti “Turbina” volt malom mellett található, Az autópályát átívelő híd nyugati felhajtója mellett áll.

Nepomuki Szent János tiszteletére állították a régi patak partjára eleink, (előfordulhat, hogy azonos egy 1760-ban állított Nepomuki Szent János szoborral, ami egy fa oszlopon állt eredetileg.)

A műemléki nyilvántartás XVIII. századi barokk alkotásként tartja számon.

Tulajdonosa 1994. szeptember 19-ig az állam volt, onnantól pedig Bag Nagyközség.

A szobor 1958 óta áll védettség alatt.

A műemléki védettség kategóriája: MJ Hrsz.: 1751

Műemléki törzsszám: 6907